Tíz pontban összegezném, a magyarországi politikai vita és vitázó tulajdonságait. Az általam ábrázolt kép egyértelműen túlzó, de szerintem ezért is jobban rávilágít a hibáinkra!
1.Látszólagos apolitikus hozzáállás – A Magyarországon alapvetés, hogy a politika korrupt és a politikusok a saját zsebüket tömik, mintha mindenki olvasta volna Machiavelli Fejedelmét. Ennek ellenére magasak a vitázó elvárásai és erős a politikai preferenciája. „Ezek mind korrupt gecik, a legjobb lenne, ha mind eltakarodnának!” – később azért csak felhúzza magát.
2.Látszólagos objektivitás – Sokan kezdik úgy a mondandójukat, hogy ők „mindkét-három oldalt meghallgatták” és pártszimpátiától függetlenül ez a véleményük. Azonban a több oldal meghallgatása egyenlő az 5 percre a megfelelő csatornára kattintással: „mert annyi elég, hogy felmenjen a vérnyomásom!”
3.Látszólagos kompromisszumkészség – Hát hogyne, a magyar alapvetően elutasítja a pártviszályt („Ne politizálj, hanem építkezz” /Móricz Zsigmond/), szükségesnek tartaná a kiegyezést és a minimum kompromisszum létrejövetelét a politikában. Igaz ő maga, a vita helyzetben még soha nem tett kompromisszumot.
4.Az országra hivatkozás: „Magyarország érdekeit tartja szem előtt” – Mi mást? Csak ugye elég nehéz 10 millió ember nevében nyilatkozni, ezért sokféle Magyarország érdek alakul ki a vitában.
5.Betanult és ismétlődő érvek – A vitában elhangzó érvek nem térnek el a politikai közegben elhangzóktól, így egyfajta verseny alakulhat ki, hogy ki tanult meg többet a pártlapból, párttévéből.
6.A pártok, politikusok hibája/bűne kioltja egymást – Ha a pártja/politikusa bűneit megemlítik, akkor csípőből visszaköpi a konkurens párt/politikus bűneit és ezzel minden el van intézve.
7.Személyes vita – A választott preferált pártod, bűne a te bűnöd / Ha a pártomat sértegeted, engem sértegetsz vagy a hazát. Az állásfoglalással magadra veszed a párt bűneit, nem csak közvetetten, közvetlenül tettestárs leszel pártod bűneiben.
8.Amit szabad én pártomnak nem szabad a te pártodnak – Nem kell sokat magyarázni, kettős a mérce. Még ha el is ismeri saját pártja bűnét, elnézőbb az irányába. Saját pártjának pátosza ritkán vagy egyáltalán nem sérülhet (lásd 9.pont).
9.Hit vita és hívők vitája – A vitázó,apolitikus hozzáállása és preferált pártja bűneinek elismerése ellenére, őket és csakis őket tartja alkalmasnak a Kánaán elhozatalára. Illetve a bebiflázott érvek után lehetséges, hogy a vitázó olyan témában nyilatkozik, amiről fogalma sincs így óhatatlanul hitkérdéssé válik a vita.
10.Megbélyegző – Állásfoglalásod után a következő jelzőket kapod: fasiszta, kommunista, bolsevik, zsidó, nagymagyar, orbánhívő, hazaáruló, bérenc… és végtelen permutációjuk a megfelelő törésvonal mentén!
Összegzésként közhelyeken kívül újat nem írhatok. A politika mindig konfliktusos jelenség, és minden döntésnek megvan az antipólusa, ezért sohase fogadjunk el egyszerűen politikai alapigazságokat és törekedjünk kompromisszumra. Próbáljunk felülemelkedni a bal-jobb dimenzión és a pártok által hangoztatott érveken. Ehelyett inkább "issuekban", ügyekben gondolkozzunk és azokban vizsgáljuk meg a pólusokat -obvjektív nem lehetsz, de törekedhetsz rá! Csak a választáskor az a kérdés, hogy Fidesz, MSZP, Jobbik vagy LMP. Utána már a politika arról szól, hogy milyen legyen az alkotmány, milyen legyen a honvédelem az egészségügy stb... Nem kell minden témában megnyilatkozni, lehet bölcs az aki hallgat, a polihisztorok tűnőben vannak - vitatkozzunk elveken, de a professzionális szakmai részét hagyjuk a szakmáknak. Talán a legfontosabb, hogy induljunk ki abból, hogy a vitapartner is jót szeretne az országnak - mi mást szeretne, ha oly hevesen érvel?! -adjuk meg a neki járó tiszteletet. Végül, ha a napirenden lévő témák mindegyikében egy párt, vagy politikai oldal érveit fogadod el akkor olvasd többet a konkurens sajtót! ;)
